Először is tisztáznunk kell, hogy az infravörös (NIR – Near InfraRed) tartományban készült képek nem azonosak hőfényképekkel. A valódi hősugárzás rögzítésére az általunk használt digitális fényképezőgépek nem alkalmasak.
A digitális fényképezőgépekben használt szenzorok érzékenyek a közeli infravörös tartományra. Ez a számunkra kedvező tulajdonságuk azonban lehetetlenné tenné a normális fényképezést, ezért a szenzor elé beépítenek egy aluláteresztő szűrő, ami az infravörös fény nagy részét kirekeszti, míg a látható fényt átengedi.
Ezt a szűrőt infratükörnek is nevezzük.
(Sajnos a közeli infravörös tartományra sem alkalmas az összes gép. Mielőtt valaki pénzt áldozna a felszerelésre, érdemes utána olvasni, hogy az adott típusnak milyenek a lehetőségei.)
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miként is lehetséges mégis az infrakép készítése?
Mivel semmi sem tökéletes, így ezek a szűrők sem. Ezt tökéletlenséget tudjuk kihasználni úgy, hogy megfordítjuk a helyzetet és egy IR szűrő (infravörös szűrő)
helyezünk a gép objektíve elé.
Így az érzékelőre most javarészt csak a szemünk számára láthatatlan, úgynevezett közeli infravörös fény jut be.
Ez egy nagyon sötét, szinte feketének látszó szűrő, amely átengedi az infravörös tartományt és visszatartja a látható fényt.
Manapság három különböző hullámhosszúságú szűrő kapható: 720 nm, 850 nm és 950 nm-es.
Kezdésnek a 720 nm-es szűrőt javaslom, mert ez áll a legközelebb a látható tartományhoz. Távolkeleti webshopokban megvásárolva kis költséggel kipróbálható.
Ha viszont komolyra válna a helyzet, mindeképpen a jobb minőségű és ezért lényegesen drágább szűrő használatát javaslom.
Ez sajnos azt is jelenti - hiszen kizártuk a látható tartományt -, hogy radikálisan lecsökken a gépbe jutó fény mennyisége.
Ahhoz, hogy ebből kép is legyen, ezt a csökkent fénymennyiséget korrigálnunk kell. Ezt magasabb ISO érzékenységgel, megfelelő rekeszeléssel és lényegesen hosszabb záridővel lehet kompenzálni.
Az IR szűrőn keresztül a legtöbb autofókusz rendszer hibásan, vagy egyáltalán nem működik.
Ezért először szűrő nélkül kell fókuszt beállítani. Ezután át kell kapcsolni a gépet manuális fókuszra, felhelyezni a szűrőt és exponálni.
Kellő gyakorlással kitapasztalhatók a megfelelő beállítások.
Ha fényképezőgépünk lehetővé teszi, mindenképp ajánlott a képeket digitális negatívként tárolni (RAW),
különösen akkor, ha színes infra
A "RAW" szó jelentése "nyers".
Nem egy adott fájlformátumot vagy kiterjesztést jelöl, hanem egy képrögzítési módot.
A RAW fájlok esetén a szenzortól érkező teljes, nyers, módosítatlan adathalmaz, kerül tárolásra.
A RAW leginkább egy, három különböző színcsatornára bontott fotóhoz hasonlítható, ahol nemcsak a színek hiányoznak, hanem a fényerősségről szóló adatok is, mert ezeket is egymáshoz kell viszonyítani.
Ha RAW fájlokat készítünk, a számításokat, kódolást, digitalizálást nekünk kell elvégezni később számítógépen, ebben rejlik a RAW előnye, és hátránya is.
képeket szeretnénk készíteni.
Ezeknél ugyanis minőségromlás nélkül módosíthatjuk utólagosan a fehéregyensúlyt, korrigálhatjuk a gép beépített képfeldolgozó szoftverének a tévedéseit, ezen kívül az expozíciós hibák is sokkal nagyobb mértékben korrigálhatóak, mint a JPEG formátumnál.
Azoknál a gépeknél ahol a van
live preview - a mai gépek többségében -, a felhasználó lényegesen könnyebb helyzetben van, hiszen nem kell vakon dolgoznia.
Az exponálást megelőző sok vacakolás elhagyható.
(Pont a vacakolás miatt tudok sokkal jobban örülni egy jól sikerült képnek.)
Ha minden jól ment, akkor kaptunk egy vörösben pompázó képet.
Mostantól csak a képszerkesztő programunktól és a tudásunktól függ, hogy milyen is lesz a végeredmény.
Első lépésként be kell állítani a megfelelő fehéregyensúlyt.
Ezt célszerű a zöld növényzetre állítani, mert az veri vissza a legerősebben az infrafényt.
Utána a piros és a kék színcsatornák felcserélésével a számunkra megfelelő színvilágot beállíthatjuk. Színes infra képeknél nincs helyes fehéregyensúly, de bizonyos határok között, többféle variációval is tetszetős eredményt kaphatunk.
Van, hogy menthetetlen a kép. Ilyenkor érdemes szűrke árnyalatúra konvertálni.
Az élményt sajnos nagymértékben el tudja rontani az úgynevezett „
hot spot”.
Ez egy világos folt a kép közepén. Oka a gép belsejében levő visszatükröződés.
A wikipedia azt írja, hogy ez a szenzor és az infratükör közötti visszaverődés.
Véleményem szerint ezt a jelenséget nem a szenzor, hanem az objektív lencséi, valamint az objektív és az érzékelő közötti visszaverődés okozza.
Bővebben:
Canon EOS Infra-Red (IR) Compatible Lenses/ Hoya R72